Határtalanul 3. nap

Hogy frissen induljon a nap, a kis csapat tagjai korán reggel sétát tettek a meseszép Algyógyi-vízeséshez. Innen Gyulafehérvárra vezetett az útjuk, s az Erdélyi Fejedelemség hajdani fővárosában töltötték a délelőttöt. A gyulafehérvári vár, és a Szent Mihály székesegyház is sokat mesélhetne nekünk a dicső múltról és eleink nagyságáról. A székesegyház falai között ma is láthatóak a Hunyadiak síremlékei, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. A csillag alakúvá bővített gyulafehérvári erőd a három részre szakadás után kiépült végvárrendszer része, Közép-Kelet-Európa legnagyobb vára. És akik a vár sorsa felett őrködtek? Szent István, II. András, Bethlen, Báthory és Apafi fejedelmek.

Magyarigenben az 1848/’49-ben ártatlanul elpusztított magyar civil lakosságra emlékeztek diákjaink, majd megtekintették az Erdély legszebb barokk protestáns templomának tartott református templomot. A templomkertben alussza örök álmát Bod Péter, a nagy irodalom- és egyháztörténész író, aki életében Bethlen Kata udvari lelkésze is volt és akit „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósának” tartanak.

Következő állomás a Jókai regényből ismert Nagyenyed volt, melyet a „szenvedések városának” is neveznek. Nagyenyedre érve megtekintették a város híres református kollégiumát, amelyet 1622-ben Bethlen Gábor, az Erdély aranykorát megteremtő fejedelmünk alapított. Ma az intézmény az alapító nevét viseli és 2003-ban Magyar örökség-díjjal ismerték el az erdélyi szórványban végzett munkájukat. Sose felejtsük: „A felhő mögött, mely ránk veti árnyékát, ott a csillag, mely ránk veti fényét.”! A nagyenyedi várfal tövében álló emlékműnél koszorút helyeztek el a hetedikesek, emlékezve a letűnk korok magyar áldozataira.

Késő délután Torockószentgyörgyön felmásztak a Rákóczi-féle

szabadságharcban felrobbantott híres vár romjaihoz, ahonnan csodás kilátás vetül a Székelykő csipkés vonulatára.

Az éjszakát a gyermekek és kísérőik a varázslatos Torockón töltötték.