II. Királyok és fejedelmek útján Erdélyben
Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2021/1-000160
2022. május 16-tól május 20-ig iskolánk 7. a osztályos diákjai, és pedagógusai a Határtalanul pályázat segítségével (Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2021/1-000160) erdélyi kiránduláson vehettek részt.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett Határtalanul! Program keretében a számunkra megítélt támogatás összege: 2 654 166 Ft.
A kiránduláson 23 diák és 3 kísérő pedagógus vett részt.
Kirándulásunk célja az volt, hogy Erdély történetét a magyar királyok és az erdélyi fejedelmek cselekedeteinek az életükhöz kötődő helyszíneken történő felidézésén keresztül ismerjék meg a széchenyis tanulók.
A kiutazás előtt a Magyarság Háza rendhagyó tanóráinak egyikén vettek részt 2022. április 26-án, ahol Veres Emese „A barcasági csángók” címmel tartott érdekfeszítő előadást. Az előadó Marosvásárhelyen született és elsősorban a barcasági csángók történetét és szokásait kutatja. A gyerekek az előadás során megismerhették a kis tájegység sajátosságait, az itt élő barcasági csángók múltját és jelenét.
A rendhagyó tanóra célja a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítése, a pozitív magyarságkép kialakulásának, a magyarság értékmegőrző képességének segítése, az egymás iránti felelősségérzet kialakítása, elmélyítése.
Az előkészítő órák során ismertettük a diákokkal Erdély történelmét, a meglátogatandó terület etnikai arányait, a külhoni magyarsággal kapcsolatos tudnivalókat.
Az 5 nap alatt csupa olyan helyszínt kerestünk fel, melyek valamilyen módon fontos szerepet játszottak uralkodóink életében és megismerhettük a hozzájuk fűződő legendákat is: Arad, Déva, Vajdahunyad, Torockó, Nagyenyed, Nagyvárad, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Marosillye nevezetességeinek megtekintése mellett túráztunk a Tordai-hasadékban, találkozhattunk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt hasonló életkorú diákokkal.
1. nap: Nagyvárad – Királyhágó – Kalotaszeg
Korai indulás után Szent László városába Nagyváradra érkeztünk. Rövid sétát tettünk a belvárosban: Bémer tér, Szent László tér, régi magyar nemesi paloták, Fekete Sas Palota, Városháza, Körös-part. Meglátogattuk a római katolikus székesegyházat, amely előtt áll az alapító, Szent László királyunk szobra. Folytattuk utazásunkat a történelmi Erdély határára, és fotószünet erejéig megálltunk a Királyhágón. A kalotaszegi Körösfő utunk következő megállója, ahol megnéztük a 4 fiatornyos, zsindelytetős, festett fakazettás mennyezetű, belső falfreskókkal és kalotaszegi szőttes díszítésekkel is büszkélkedő református templomot. Érdekes emléke a török időknek az ún.
„Rákóczi szőnyeg”, amely a történészek szerint Erdélyben készített gördesz csomózású török imaszőnyeg. A néphagyomány szerint, amikor 1660. május 22-én II. Rákóczi György fejedelem a vesztes szászfenesi csata után sebesülten Várad felé menekült, Körösfőn megpihent, ahol Korpos György helybeli lakos látta el a fejedelmet. Rákóczi jóságáért egy török szőnyeggel ajándékozta meg, amelyet aztán utódai a református egyháznak adományoztak. Ezt bizonyítja a szőnyeg felirata is: „Körösföi curátor Korpos István ajándéka 1754, az Úr asztalára feleségével, Bálint Katával.”
2. nap: Kolozsvár – Tordai sóbánya – Tordai-hasadék – Torockó
Délelőtti városnézés kincses Kolozsvárott: Szent Mihály templom, Mátyás király szobra és szülőháza, Bocskai István szülőháza, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Farkas utcai templom. Elzarándokoltunk az erdélyi Panteonba, a Házsongárdi temetőbe, amely Erdély nagy költőinek, íróinak és jeles alakjainak végső nyughelye. Egy mágikus birodalmat fedeztünk fel Erdély mélyében. A tordai sóbányában 13 emeletnyit lépcsőztünk lefele, közben minden emeleten láthattuk a kiásás évét. Magas páratartalma és egyenletes hőmérséklete (10-12 fok) gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre, ennek köszönhetően nemcsak a kirándulni vágyók látogatják a helyet. Nagy kirándulást tettünk az égig érő sziklafalak közt tekergő Tordai-hasadékban. A Hesdát-patak szurdokvölgye Erdély egyik legelképesztőbb természeti látványossága. „A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek oromzata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.” (Jókai Mór: Egy az Isten) Kialakulását szokás geológiai okokkal és a Hesdátpatak „aknamunkájával” magyarázni, de hát mindenki tudja, hogy valójában Szent László király, amikor menekült a kunok elől, addig fohászkodott segítségért a Jóistenhez, amíg megnyílt mögötte a föld és elnyelte mind a pogányokat.
A szállás elfoglalását és a vacsorát követően különleges kulturális élményben volt részünk. Marosán Csaba-László, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának egyik tagja, “Thália egy vándor kispapocskája” látogatott meg minket. Egyéni mozgalmának célja megszerettetni az irodalmat a fiatalokkal és megmutatni, hogy “van élet a simogatós telefonok világán túl is”.
3. nap: Torockószentgyörgy – Nagyenyed – Gyulafehérvár – Magyarigen – Algyógyivízesés- Déva.
Délelőtt meglátogattuk a csodálatosan berendezett és meseszerű helyi emlékeket kiállító Néprajzi Múzeumot, majd tettünk egy sétát az Europa Nostra-díjas faluban. Torockószentgyörgyön felsétálunk a Toroczkay család híres várába, melyet a Rákóczi-féle szabadságharcban Tiege császári generális robbantott fel 1704-ben megtorlásul. A vár romjaiból csodás kilátás vetül a Székelykő csipkés vonulatára. Nagyenyedre érve megtekintettük a vártemplomot kívülről, amelynek tornya eredetileg a vár őrtornya is volt és az 1200-as évek elején épült. A Bethlen Gábor fejedelem által több mint 400 éve alapított, ma az ő nevét viselő református Kollégiumba látogatva említést tettünk Apafi Mihályról, aki ide helyeztette át a kollégiumot Gyulafehérvárról, Kőrösi Csoma Sándorról, aki a kollégium jeles tanulója volt, Bethlen Gáborról, akinek uralkodása alatt Erdély fénykorát élte. Megemlékeztünk a román terror elleni védelemben elesett 30 kollégiumi diákról is. A református kollégium udvarán találjuk a két fűzfát, melyeket már jól ismerünk, hiszen a buszban előzőleg felolvastuk Jókai Mórnak a nagyenyedi két fűzfa című elbeszélését is. Koszorút helyeztünk el az erődtemplom falánál lévő márványtáblán, melyen egy keltezést látunk római számokkal: 1849. január 8.
Nagyenyedről Gyulafehérvárra vezetett utunk. Az Erdélyi Fejedelemség hajdani fővárosában, az 1009-ben alapított püspökség központjában megtekintettük a fejedelmi palota épületét, a püspöki palotát és a csendes főhajtásra késztető, 13. században épült, egykori püspöki, ma érseki székesegyházat, melyben a Hunyadiak síremlékei, Márton Áron püspök sírja, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai láthatók, altemplomában pedig az erdélyi történelem nagyjai nyugszanak. Magyarigenben megtudtuk, hogyan pusztították 1848/’49-ben a felheccelt román szabadcsapatok Alsó-Fehér vármegye magyar civil lakosságát úgy, hogy csak hírmondók maradtak belőle (ebben az egykor színmagyar faluban például ma már csak 7-8 magyar él). Megnéztük az áldozatok emlékére emelt kopjafát. Itt, a templom mögött van a 187, 1848 októberében kivégzett áldozat tömegsírja (fogolynak nyilvánították az összes magyarigeni magyart, majd kivégezték őket). A tiszteletes úr bemutatta a 3 hajós, 300 férőhelyes templomot, melyet a legszebb barokk protestáns templomnak tartanak Erdélyben, mely alól, ha csoda nem történik, rövidesen kifogy a nép. Beszélt híres elődjéről, a 20 évig, haláláig, 1749-69 között e faluban, több száz fős gyülekezetet szolgáló Bod Péterről. A nagy irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író férfiúról, aki előtte Bethlen Kata udvari lelkésze volt, és „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósának” tartják.
Sétát tettünk a csodás kis eldugott gyöngyszemhez, a meseszép Algyógyi-vízeséshez.
4. nap: Déva – Vajdahunyad – Hátszegi-medence
A Böjte Csaba nevével fémjelzett, Dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott, nehéz sorsú gyerekeknek otthont és családot adó intézménnyel ismerkedtünk, és átadtuk adományainkat is. Felmentünk magos Déva várába, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra és környékére. A hangulatos sétálóutcán láthattuk Barcsay Ákos szobrát is, amelyen magyar felirat is dicséri a dévai származású fejedelmet. Innen Vajdahunyadra, a „Várak királyához”, a Hunyadi-Bethlen kastélyhoz utaztunk. A Hunyadi János nevelőapja (vér szerinti apja Luxemburgi Zsigmond király volt), Vajk kenéz által épített vár 1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta.
5. nap: Marosillye – Máriaradna – Solymos vára – Arad
Marosillyén meglátogattuk Bethlen Gábor, a legnagyobb erdélyi fejedelem szülőhelyét, az egykori várkastély épen maradt lakótornyát. Rendhagyó, játékos történelem órán vettünk részt nagyszerű helyi vezető irányításával, melynek keretében be is öltöztek diákok, és közülük került ki a nagyságos fejedelem is! Máriaradna évszázadokon át és napjainkban is a Bánság, a Maros-mente és a Szögedi Nagytáj legjelentősebb Mária-kegyhelye, a Kárpátmedence Csíksomlyó után talán legfontosabb katolikus zarándokhelye. A kéttornyú, hatalmas bazilikában megtekinthettük a híres Mária-kegyképet is, melyhez több izgalmas legenda fűződik. Később Aradra mentünk, ahol az Aradi vértanúk emlékművénél helyeztünk el koszorút és egy népdal eléneklésével emlékeztünk a vértanúkra. Rövid sétát tettünk Arad központjában, majd élményekkel telve, kellőképpen elfáradva indultunk haza.
A kiránduláson részt vett tanulók és kísérőik is felejthetetlen élményekkel tele tértek haza.
Az értékelő órán a kiránduláson készített fotók segítségével szemléltettük és mutattuk be a Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Iskola tanulóinak a kirándulás élményeit, eseményeit, kiállítottuk az előkészítő órán elkészített posztereket.
by